Szegedi SzC Gábor Dénes Szakgimnáziuma
Iskolánk a Facebook-on
Az SzSzC Facebook oldala
Határtalanul park a GD-ben Határtalanul park a GD-ben
Határtalanul program

A fakultatív előkészítő tevékenység során készített WEB-lapok: 1, 2

Az utazások után készült lapok Erdély Híres szülötteiről

A kijelzőről készült fotóalbum

A programról készült összefoglaló képekkel

Határtalanul blog

A programról készült 2 perces videó

BGA-12-HA-02-0982 együttműködés keretében készülő weblapok.

A logóra klikkelve a Határtalanul program weblapja érhető el. Határtalanul

1%

Kérjük, ajánlja fel adója 1%-át az iskolánkat segítő alapítványnak.

1%

A Gábor Dénes Középiskolai Alapítvány adószáma: 18454930-1-06.

Bővebben »

Cisco Hálózati Akadémia

CISCO

A Gábor Dénes falai között Cisco Hálózati Akadémia működik.

Bővebben »

Microsoft IT Akadémia

Iskolánk csatlakozott a Microsoft IT Akadémia Programhoz.

IT

Bővebben »

ECDL vizsgaközpont a GD

ECDL

Iskolánkban letehetők az Európai Számítógép-használói jogosítvány megszerzéséhez szükséges modulvizsgák.

Vizsgaidőpontok

Bővebben »

EBC*L vizsgaközpont

EBC*L

Iskolánkban megszerezhető az Egységes Európai Gazdasági Oklevél.

Vizsgaidőpontok

Bővebben »

Valid XHTML 1.0 StrictValid CSS!

Címlap » Hírek, információk »A Kazinczy-versenyek tapasztalatai

A Kazinczy-versenyek tapasztalatai

Több mint négy évtizede indult útjára a Péchy Blanka által alapított Kazinczy-díj Alapítvány támogatásával a "Szép Magyar Beszéd" verseny, közismertebb nevén Kazinczy-verseny. Az anyanyelv ügye iránt elkötelezett művésznőn kívül sokat köszönhet a mozgalom Deme László professzor úrnak, Z. Szabó Lászlónak, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium egykori tanárának és Kerekes Barnabás tanár úrnak, aki a Katolikus Rádió és a Duna Televízió anyanyelvi műsoraiban foglalkozik a hangsúlyozás kérdéseivel, és a nyári táborokban (határon innen és túl) neveli gyermekeinket az anyanyelv szeretetére és ápolására. A Kazinczy- versenyt évente megrendezik általános iskolásoknak, középiskolásoknak, valamint tanárjelölteknek is. Az országos döntőkön kiváló szakemberek, nyelvészek ítélik oda a Kazinczy-jelvényt, -érmet a legszebben beszélő, a szövegeket értőn megszólaltató diákoknak.

A versenyeken a bírálóbizottság értékelése sok hasznos tanácsot nyújthat a tanulókat felkészítő tanároknak, de lehet tanulni a szakmai továbbképzéseken elhangzó előadásokból, a rádió és a tv műsoraiból, illetve hasznos kiadványokból, mint például Elekfi László - Wacha Imre Az értelmes beszéd hangzása című összefoglaló munkájából, Montágh Imre és Deme László könyveiből - hogy csak néhányat említsünk.

Ha Kazinczy-versenyre készítünk fel diákokat, a legelső lépés nyitott füllel járni az iskolában, megkeresni a jó hangú, jó kiejtésű, olvasni tudó gyerekeket. Kérdezhetjük, ha mindez megvan egy gyerekben, mi a tanár szerepe. Nagyon sok - ha jól végzi a munkáját. A pontosan olvasó gyerekek is általában különálló szavakat olvasnak, túl sok nyomatékkal, rossz hanglejtéssel. A szövegolvasásra még a legjobbakat is tanítani kell. Vannak olyan alapszabályok, amelyeket viszonylag könnyű elsajátíttatni, például hogy a vezetéknév után álló keresztnév hangsúlytalan, nyomaték nélküli a névelő, névutó, hátravetett igekötő, általában a kötőszó is. Hangsúlyozzuk a családnevet, a tagadószót, tiltószót, kérdő névmást, többnyire a számnevet és az egyenes szórendű igekötős igét is. A jelzős szerkezetek hangsúlyozása már sokkal bonyolultabb kérdés. Azt szokták mondani, hogy ilyenkor mindig a jelző hangsúlyos. Ez nem így van. Mindig a mondat értelmétől függ, hogy mit emelünk ki. Például egy birtokos jelzős szerkezetben nem mindegy, hogy azt mondom: Dezső macskája, Dezső macskája vagy Dezső macskája. Ha nincs kiemelés, szembeállítás, a jelző és a jelzett szó azonos hangsúlyt kap. A minőségjelzőnél ugyanez a helyzet, ha az minősít, pl. piros szoknya; ha kijelölő szerepű, akkor nagyobb nyomatékot kap a jelző, mint a jelzett szó, pl. A lézerkutató a szegedi egyetemre kerül.(Nem a debrecenire.)

A legfontosabb azonban arra megtanítani a gyerekeket, hogy értelmezzék a mondatokat, és mindig keressék meg az új információt kifejező részt, az a leghangsúlyosabb.

Néhány példa arra, hogy a mondat értelme, a szórend és a hangsúlyozás hogy függ össze:

Tegnap megvettem a könyvet. (Ma már olvashatom.)

Tegnap vettem meg a könyvet. (Nem ma.)

Tegnap a könyvet vettem meg. (Nem a CD-t.)

Az iskolában gyűjtik a használt elemeket. (Nem dobják a szemétbe.)

Az iskolában gyűjtik a használt elemeket. (Nem máshol.)

Pista zete otthon maradt. (Nem hozta el)

Pista zete maradt otthon. (Nem a könyve.)

Pista füzete maradt otthon. (Nem Jóskáé.)

Két éve egy boltban dolgoznak. (Ugyanott.)

Két éve egy boltban dolgoznak. (Nem irodában vagy máshol.)

A filmet Vásárhely terén forgatták. (Nem a külvárosban.)

A filmet sárhely főterén forgatták. (Nem Csongrád főterén.)

Először megnézzük ezt a filmet. (Ez az első program.)

Először nézzük meg ezt a filmet. (Még nem láttuk.)

Először nézzük meg ezt a filmet! (Aztán majd kitalálunk valamilyen programot.)

A Kazinczy-versenyre való felkészülést nem a versenyszöveg kiválasztásával célszerű kezdeni, hanem a tanulókat sokat olvastatni hangosan, sokféle szöveget értelmezni, elemezni, megtanítani a legfontosabb szabályokat, ezekben rutint szerezni. A szövegek fokozatosan legyenek nehezebbek, sokfélék. Tanítsuk meg a felsorolást, közbeékelést, tempóváltást és - nagyon fontos! - a szünetekkel való bánást. Az írásjeleket át kell értékelni: a szöveg értelme számít, nem az írott kép. Ez különösen érvényes a vesszőre, itt nem mindig tartunk szünetet.

Például:

Azt mondta, hogy menjek el a könyvtárba. (Nincs szünet.)

De: Azt mondta, menjek el a könyvtárba. (Van egy rövid szünet a vesszőnél.)

A kettőspontra is érdemes figyelni, itt meg kell állni, és lebegtető hangon utalni előre.

Pl. A tanárok azt mondják: a mai diákok elevenebbek, mint a húsz évvel ezelőttiek. A ; gyakran vessző értékű, de kissé hosszabb szünetet igényel.

Gyakori hiba a monoton olvasás. A hangmagasság változtatásával, gyorsítással, lassítással lehet ezen segíteni.A közbeékelést mondjuk alacsonyabb hangfekvésben, tempóváltással! A felsorolások monotonitását is gyorsítással, kötésekkel lehet oldani. A túl sok és természetellenesen hosszú szünettel széttagolt szöveg unalmassá, gyakran érthetetlenné válik.

Nem érdemes a versenyre vitt szöveget agyongyakoroltatni, mert megunja a gyermek, és egy idő után már nem lesz jobb, sőt romlik az előadás, illetve az sem jó, ha a tanuló megtanulja a szöveget. Tehát sok szöveget kell olvastatni hangosan, az osztály előtt is, hogy a tanuló ne ijedjen meg a közönségtől.

Meg kell tanítani a kiállást, a mappa megfelelő tartását is. Amikor már jól megy az olvasás, arra kell biztatni a tanulót, hogy néhányszor nézzen föl, legyen kapcsolata a közönséggel, hiszen nekik olvas.

Hogyan válasszunk szöveget? Ritkán fordul elő, hogy a gyerek választ szöveget, ezt inkább a tanár szokta megtenni. Nem haszontalan azonban, ha három-négy lehetséges szövegből választhat a versenyző. Milyen legyen a kínálat? Azt szokták mondani, hogy az életkornak megfelelő legyen, ne szépirodalmi, különösen kerülendő a párbeszédes szöveg. Igényes 20. vagy 21. századi esszé (részlet) a legjobb választás.

Miről szóljon? Az általános iskolások gyakran olvasnak természeti leírást, állatokról szóló szöveget, a történelem jelentős eseményeihez kapcsolódó írásokat, még gyakoribb téma az anyanyelv. A kicsik kezébe ne adjunk például túl nehéz Márai-szöveget, mert nem értik meg.

A középiskolásokat arra szokta biztatni a zsűri, hogy érdekes, igényesen megfogalmazott, jól felépített szöveget válasszanak, lehetőleg olyat, amelyik nem hangzott el gyakran a versenyeken. Ennél a korosztálynál is fontos, hogy a tanuló egyéniségének, felkészültségének megfelelő szöveget válasszunk. A téma lehet itt is változatos, de valójában nincs komoly kötöttség. Nyertek már Kazinczy-érmet Tabi László-, sőt Szív Ernő-szöveggel is. Persze népszerűbb Kosztolányi, Babits vagy Benedek Marcell.

Nem mindig lehet egy tanulmányrészletet betűről betűre hűségesen felolvastatni. Már a terjedelme miatt sem. Fontos, hogy a szöveg kerek, egész legyen, vagyis jó indítás után logikus felépítés, majd hatásos befejezés következzék. Ritka az efféle két és fél perces szöveg, amelyikben ráadásul nincsenek nyelvi buktatók. Mit tehetünk? Kiemelünk részleteket, megformázzuk a szöveget. Amikor a gyerek felolvassa, mérjük az időt, figyelünk a buktatókra, aztán esetleg kihagyunk a szövegből. Nem jó, ha túl hosszú a részlet, mert fárasztó, és a zsűri megállítja a felolvasást, így elmarad a lezárás. Sokkal mutatósabb az előadás, ha van hatásos lezárása.

Amikor megvan a szövegünk, minden részletét alaposan végig kell gondolni, értelmezni, tisztázni az ismeretlen szavak jelentését. Hasznos, ha elmondatjuk a tanulóval, hogy miről szól a szöveg. Meg kell beszélni a szerkezeti sajátosságait - hol kell tagolni, nagyobb szünetet tartani. Külön gyakorolni a nehezebb szavakat, mondatokat, felsorolást, közbeékelést stb.

Probléma szokott lenni a felolvasás monotonsága, ezért figyelni kell a hanglejtésre.

Sokat segít, ha hangfelvételt készítünk, visszahallgatjuk, elemezzük a gyerekekkel együtt.

A verseny közeledtével egyre többet kell gyakorolni közönség előtt, kipróbálni a hangerőt nagyobb teremben is.

Cél az értő és természetes olvasás.

Lehet, hogy ezek a versenyek nem jelentenek konkrét, pontban mérhető előnyt a továbbtanulásnál, de a közvetett hasznuk igen nagy. Fejlődik a tanuló a szövegértés terén, leküzdi a szerepléssel járó stresszt, a későbbiekben határozottabb, magabiztosabb lesz a vizsgákon és egyéb megmérettetéseken. Bővül a szókincse, könnyebben, választékosabban fejezi ki magát. Az igényes, tartalmas szövegekből sokat lehet tanulni.

Érdemes tehát foglalkozni tanulóinkkal e területen is.

Némethné Dr. Balázs Katalin

Szegedi SzC Gábor Dénes Szakgimnáziuma
6724 Szeged, Mars tér 14 - Telefon: 62/558-750 - Fax: 62/558-755 - E-mail: gabord@gdszeged.hu
OM azonosító: 203052 - Akkreditációs szám: 0952 - Tagintézmény száma: Szegedi Szakképzési Centrum 062101
Suli a Marson
Szegedi Szakképzési CentrumSzegedi Gábor Dénes Középiskola
Elérhetőségeink
6724 Szeged, Mars tér 14
E-mail: gabord@gdszeged.hu
Telefon: 62/558-750